Milyenek a valódi párkapcsolatok?

Sok embernél észrevettem, hogy a kapcsolatokról teljesen más aspektusban gondolkodnak, mint az a való életben működhetne. Egyrészt valamiféle álommesébe illő párt keresnek, aki mind külső mind belső tulajdonságokban tökéletes. Másrészt, egy teljesen konfliktusmentes, nonstop boldog kapcsolatra gondolnak. Ami véleményem szerint a valóságban nincs.

Kép forrása: unsplash.com

Egy kapcsolaton állandóan dolgozni kell, nem működik kompromisszumok nélkül. Különböző emberek vagyunk, különböző emberi tulajdonságokkal. Muszáj, elfogadnunk, hogy nem lesz velünk tökéletesen egyforma ember, aki mindenben egyet ért velük. Fontos, hogy az alapvető emberi normák, értékrendek stimmeljenek egy párnál, de innentől kezdve inkább a másik szeretete és tisztelete dönt arról, mennyit vagyunk képesek tenni a párunkért. Nem lehet állandóan mindig minden makulátlan, sőt lesznek olyan napok, amikor meginog az egész kapcsolat, de ezek a közös csaták egyben meg is erősítik a kapcsolatot. Minél több „harcon” képes a pár magát együtt átvívni, annál szorosabban kialakul egy bizalmi kötelék is.

A mai világban mindenhol azt halljuk és látjuk, hogyha valamit meguntál cseréld le egy újabbra, nincs olyan dolog, ami nem pótolható. Ezt jó páran levetítik a kapcsolataikra is, ha egy kis gond adódik benne, egyszerűbb kiszállni, mert energiát kéne fektetni abba, hogy az megoldódjon. Egyre több házasság ér véget válással, egy szempillanat alatt lesz egy szerelmespárból idegen.

Szerintem, a szerelem kialakulása is egy érdekes dolog. Sokan úgy tartják, hogyha már az elején nincs meg a lila köd, a szerelem érzése, akkor az már sose fog kialakulni. Én viszont úgy gondolom, hogy ha nagyon hamar kialakul, akkor igazából nem magába az emberbe szeretünk bele, hanem a gesztusokba, a külsőségekbe és abba, amivel felruházzuk az adott embert. Még nem ismerjük annyira a másikat, és ez a nagy lila köd egy szempillantás alatt kipukkad, és ott marad a színtiszta valóság, amikor rájönnek, hogy teljesen más emberbe „szerettek” bele, mint azt, ahogyan elképzelték volna. Viszont ha szépen lassan fokozatosan ismerjük meg a másikat, és a szeretetből alakul ki a szerelem, akkor tulajdonképpen abba leszünk szerelmesek, amilyen valójában is a másik, és ez az igazi szerelem.