1.0Kapcsolathttps://kapocs.cafeblog.huBridget bloghttps://kapocs.cafeblog.hu/author/bridget_blog/<p>Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor bizonyos emberektől el kell köszönnünk, és hagynunk kell, hogy az élet alakítsa a többit. Ilyenkor persze megfordul a fejünkben, hogy lesz-e még alkalmunk beszélni az adott személlyel, vagy talán tényleg ennyi volt-e. Velem ez legutoljára 1 éve fordult elő, amikor bizony egy sok-sok éven át húzódó kapcsolatot sikerült magamban lezárni. Sokszor eszembe jutott az illető és mindig elképzeltem, hogyha egyszer még úgy hozza az élet milyen érzés lenne, ha megkeresne. 1 év után, ez a pillanat is eljött, és rám írt a semmiből. Persze pont akkor, amikor már kezdtem azt érezni, hogy így a jó hogy vége van, és amikor már kezdtem más emberek felé nyitni. Viszont teljesen más érzés volt, mint amire számítottam.</p> [caption id="attachment_240" align="aligncenter" width="489"]<img class=" wp-image-240" src="https://kapocs.cafeblog.hu/files/2019/02/rawpixel-658245-unsplash-600x400.jpg" alt="" width="489" height="326" /> Kép forrása: unsplash.com[/caption] <p>Ugyanabban a stílusban írt rám, mint előtte, miközben én 1 év alatt rengeteg dologban változtam, sajnos rá kellett jönnöm, hogy Ő viszont ugyanaz a személy maradt. Talán nem is változtam, hanem most mertem igazán önmagam lenni. Változnak egyáltalán az emberek? Fő vonalakban, valószínűleg nem, de nagyon sok múlik azon, ki hogyan reagál a múltban történt eseményekre. Én megpróbáltam profitálni belőle, és levonni a tanulságot. Persze nagyon sokszor eszembe jutott, hogyha a mostani énemmel találkozna, ez a személy talán nem lenne annyi problémája velem, mint ezelőtt. De volt! Újra előjöttek bennem azok az érzések, amik miatt rosszul éreztem magam a társaságában, és értetlenül álltam a dolog előtt, hogy én valaha akartam tőle bármit is.</p> <p>Teljesen más személyiségek vagyunk, másban hiszünk, mások a normáink, és talán az ellentétek vonzzák egymást, de nem ilyen szinten… Ez a beszélgetés adta meg a végső lökést ahhoz, hogy már egy picit se reménykedjek abban, hogy Ő és Én egyszer Mi leszünk…</p> [caption id="attachment_241" align="aligncenter" width="600"]<img class="size-large wp-image-241" src="https://kapocs.cafeblog.hu/files/2019/02/davids-kokainis-1210480-unsplash-600x400.jpg" alt="" width="600" height="400" /> Kép forrása: unsplash.com[/caption] <p>Mindig is kíváncsi voltam milyen lehetne együtt lenni vele, de most már tudom, hogy nem véletlenül alakult így, és nem kell átélnem, hisz magam is tudom erre a választ.</p> <p>Az élet néha nagyon kiszámíthatatlan, és furcsa helyzetekbe sodor minket, de tudat alatt mindig biztosak lehetünk benne, hogy nem véletlenül alakulnak a dolgok úgy ahogy. Lehet, hogy abban az adott pillanatban nem értjük miért alakult így, és nem is mindig kapunk rá választ, de érezni fogjuk, hogy jobb irányba haladunk.</p>richhttps://kapocs.cafeblog.hu/files/2019/02/rawpixel-658245-unsplash-150x150.jpg150150